Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Dinnye képes leírás - Gyümölcs.tlap.hu
részletek »

Dinnye - Gyümölcs.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: gyumolcs.tlap.hu » Dinnye
Keresés
Találatok száma - 4 db
A görögdinnye veszélyes új betegsége

A görögdinnye veszélyes új betegsége

Veszedelmes baktérium betegség jelent meg a hazai dinnyeföldeken, amely képes a teljes termés tönkretételére. A betegség először 1989-ben tűnt fel az USA-beli Floridában, majd gyorsan tovább terjedt más tagállamokba is. 2000-ben Kínából és Brazíliából jelezték az előfordulását. Napjainkban már Izraelben, Ausztráliában és Törökországban is pusztít. Valószínűleg az utóbbiból került át hozzánk import, oltott görögdinnye-palántákkal. Június végén Békés megyében Medgyesegyházán ismeretlen eredetű, súlyos pusztulást jeleztek a dinnyetermesztők. Az érintett ültetvényekben 'Crisby' fajtájú érőfélben lévő terméseken 100%-os kártételt tapasztaltak. A terméseken növekvő, vizenyős, sötét, szabálytalan szélű elszíneződések jelentek meg. Később a héj felrepedt, a termések rothadásnak indultak. Gyakran mézgacseppek jelentek meg a repedésekben. A tünetek hirtelen, egyik napról a másikra jelentek meg a betakarítás előtt álló görögdinnyén és igen gyorsan terjedtek. A tünetek egyértelműen baktériumos betegségre utaltak. A morfológiai és biokémiai vizsgálatot követően molekuláris módszerrel is azonosítottuk a kórokozót. Megállapítottuk, hogy a megbetegedést az Acidovorax avenae subsp. citrulli, korábbi nevén Pseudomonas avenae subsp. citrulli okozta...

Dinnye bemutatása

Dinnye bemutatása

A dinnye (növ.), a Cucumis Tourn. (Melo Tourn.) génuszhoz tartozó két faj. A sárga, édes v. cukordinnye inkább az uborkával rokon, a görög D. inkább a Citrullus Neck. v. Colocynthis Tourn. génuszhoz huz. Az első vagyis a Cucumis Melo L. egynyári. Szára heverő, szögletes, durvaszőrü, vége hengerdedebb és kopaszabb; levele ötszögletü, öblös, 3-7 karéjos, szőrös, a töve széles szivalakuan metszett. Virága rövidnyelü, csoportos, sárga, gyümölcse gömbölyded v. ellipszoid, gerezdeken barázdolt, sima, görcsös, érdes, kipersegett vagy egész cserhaju, t. i. a kipersegés helyecskéi elparásodnak, s az egész sárgadinnye sajátságos barna v. földszinü lesz. Némelykor turbánsüvege is van (turbán D.) A sárga D.belseje éréskor ellágyul, az oldala ehető. Szine sárga, pirosas, fehéres v. zöldes, édes ananászizü, üdítő, zamatos szagu, gyakran olyan finom, hogy már a nyelven is szétolvad, különben hűsítő és szomjuságoltó. Némelyek cukorral, sőt sóval és gyömbérrel is szeretik, néhol befőzik. Tulságos élvezete azonban könnyen hasnyomást, bélgörcsöt v. hasmenést okoz. Tartalma 0,27 % cukor, 1,06 fehérjenemü anyag, 1,15 pektin, 1,07 sejtkeménye, 0,63 ásványos anyag, 95,21 % viz. Hazája meleg Ázsia...

Sárgadinnye

Sárgadinnye

Eredet: A dinnye származása nem ismeretes. Néhány botanikus feltételezése szerint Indiából ered, mert neve egy szanszkrit szóból levezethető. Mások szerint hazája valahol a Közel- Keleten van: a régi egyiptomiaknak ugyanis egy saját különálló szavuk volt az édes gyümölcsre, míg sem a görögök, sem a rómaiak nem különítették el nyelvükben az uborkát a dinnyétől. A dinnye néhány fáraó sírkamrájának falfestményein is megjelenik. Afrikából is származhat: ott ugyanis még megtalálhatók a sárgadinnye vadon termő változatai. Növény: A botanika szemszögéből nézve rokonaihoz hasonlóan (úgy mint az uborka, a tök, a cukkini, vagy a görögdinnye) a zöldségek közé tartozik, a fogyasztók viszont a fenséges nyári gyümölcsfajok közé sorolják. Az egynyári kúszónövény halványsárga virágokat, később pedig édes, vízben gazdag, illatos termést hoz. A görögdinnyétől eltérően a magok a gyümölcshús közepén helyezkednek el. Van sima, recés és hálószerű héjú változata is...

Gyümölcs magazin hírek
Szardínián termesztettek először sárgadinnyét Európában
Szardínián termesztettek először... Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti: A Földközi-tengeri medence legrégebbi sárgadinnyemagjait találták meg Szardínia szigetén. A negyvenhét dinnyemag a Krisztus előtti 2. évezredből maradt fenn. Szardínia nyugati partján, az Oristano-öbölhöz közeli Sa Osa nevű helység egyik bronzkori kútja őrizte meg a sárgadinnyemagokat. A korábbi leletek alapján a...
Szuperbanán javíthat milliók egészségén Afrikában
Szuperbanán javíthat milliók... Szuperbanán, azaz genetikailag módosított, alfa- és béta karotinnal gazdagított...
Málna (Rubus idaeus)
Málna (Rubus idaeus) A málna (Rubus idaeus), magyar népies neve a boldogasszony csipkéje és a himpér, a...
Sárgadinnye: egy kis hűs a kánikulában

Sárgadinnye: egy kis hűs a kánikulában

Kézilabda méretű, gömbölyű és erős illatával messziről "kikandikál" a többi gyümölcs közül. A sárgadinnyét azonban leggyakrabban nem az illata, hanem egzotikus, hűsítő íze teszi kedvelt csemegévé a nyári forróságban. Ismerjük meg! A sárgadinnye (Cucumis melo) egynyári növény, hajtásrendszere leginkább az uborkáéhoz hasonlít. Szára erősen bordázott és serteszőrökkel borított. A növény kabaktermését fogyasztjuk, amely leggyakrabban gömb, lapított gömb, ovális vagy tojásdad alakú, felszíne pedig bordázott és érdes. A termés héja befelé haladva fokozatosan gyümölcshússá válik, melynek legmélyén a növény magjai találhatók. Az egyik legrégebben ismert kultúrnövényfaj. A sárgadinnyét már jóval az időszámítás kezdete előtt is termesztették, sőt nyomait egyiptomi sírokban is megtalálták. Konkrét származási helyét ennek ellenére homály fedi. Úgy vélik, hogy a sárgadinnye vagy Afrika trópusi-szubtrópusi sztyeppéiről vagy Ázsia területéről kezdte meg világhódító körútját. Termesztése később, a melegebb területeken mindenhol sikeres volt: Európában leginkább a Földközi-tenger medencéjében található országok (Spanyolország, Olaszország), míg az Atlanti óceán túlpartján, Dél-Amerika vált a sárgadinnye termelés centrumává.

Tuti menü