Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Gyümölcs linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Cseresznye - Gyógyító [3. oldal]
részletek »

Gyümölcs képes leírás: Cseresznye - Gyógyító [3. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: gyumolcs.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 103 db
Cseresznye leírása

Cseresznye leírása

A cseresznye (Prunus subg. Cerasus) a rózsafélék (Rosaceae) közé tartozó Prunus nemzetség alnemzetsége. Cseresznye néven leggyakrabban a vadcseresznyefát (Prunus avium), illetve annak valamely termesztett változatát, vagy annak csonthéjas gyümölcsét értik. Az alnemzetséget az különbözteti meg a Prunus nemzetség többi képviselőjétől, hogy virágai nem magánosan állnak, hanem 2-5 tagú csomókba tömörülnek, sima héjú termésén pedig csak igen sekély barázda található, vagy semmilyen. Képviselőik az északi félgömb mérsékelt égövi területein őshonosak: két fajuk Amerikában, három Európában, a többi Ázsiában. Háttér: A cseresznyét az elterjedt nézet szerint Anatólia északkeleti részéről hurcolták be a Római Birodalom Pontus régiójába, i. e. 72-ben. A törökországi Giresun városát az ókori görögök Choerades vagy Pharnacia, később Kerasous vagy Cerasus néven ismerték. (< Kerason < Kerasounta < Kerasus szarv [azaz félsziget] + ounta [görög helyrag]) A név később a Kerasunt (néha Kérasounde vagy Kerassunde) alakra módosult. Az angol cherry, a francia cerise, a spanyol cereza, a dél-olasz cerasa (sztenderd olaszban: ciliegia) mind az ókori görög &#954;&#941;&#961;&#945;&#963;&#959;` 2;, cseresznye szóból ered, amit a Cerasusszal azonosítottak. Először a római időkben exportálták Európába a gyümölcsöt.

Cseresznyefa

Cseresznyefa

(növ., Cerasus Tourn.), majd önálló génusz, majd a Prunus algénusza, a mandolafélék fája és cserjéje, hasítéktalan elliptikus, fürészelt levelekkel, a lombbal együtt v. valamivel hamarább nyiló, hosszunyeles, páronként álló v. egyszerü ernyővirágzattal, gömbölyü, nem deres, sima és barázdátlan gyümölccsel, sima és gömbölyded csonthéjjal. Az igazi Cerasusnak három főfaja van: a meggy (l. o.), mely növényszisztematikai tekintetben a C.-től generice el nem választható, a cseppmeggy meg az édes C. (Cerasus v. Prunus avium L.). A C.-t a meggytől csak a hosszabb, ráncos és szőrös levél, az 1-2 mirigyes levélnyél, a levéltelen bimbó, valamint a gyümölcs édes ize különbözteti meg. Az igazi C. (Prunus avium L., Cerasus dulcis Gärtn., C. nigra Mill.) egész 15-18 m. magas, 1-11/4 m. átmérős fa; levele hosszas, kétszer fürészelt, kihegyezett és visszája főleg fiatalkorban szőrös. Áprilisban és májusban virít, virága fehér, s mindig a másod éves ágon jelentkezik. Európai fa, erdeinkben vadon terem: 1150 m.-ig felhat a hegyekre, egész a jegenye- fenyőfa övébe (vad v. erdei C.). Ha nem bennszülött erdei fánk lenne, akkor már a történetirás előtt terjedt el Elő-Ázisából mindenféle Európa hegyein. A vad C. gyümölcse piros, apróbbszemü és vékonyabb husu; a termesztetté hosszabb és nagyobb....

Déli gyümölcsök

Déli gyümölcsök

A déligyümölcsök termesztése melegigényes, tőlünk délebbre fekvő országokban teremnek meg. Ide tartoznak a citrom, narancs, mandarin, grapefruit, lime, banán, ananász, kivi, kókuszdió, füge, datolya. Ananász: hasonlóan néz ki, mint az ananásztermés bóbitája, csak sokkal nagyobb méretű: kb. 1 méteres, hosszú, hegyes, tüskés szélű levelek alkotnak egy rozettát. Közepéből egy kb. 30 cm-es szár nő ki, 100 - 200 darab fehér- rózsaszínes virággal. A virágok fűzérként helyezkednek el. A virágokat fedőlevelek borítják, a fűzér csúcsát egy további levélrozetta koronázza. Éréskor a virágokból termés lesz, amelyek a fedőlevelekkel és a virág szárával összenőve húsos gyümölccsé alakulnak át. Banán: a Föld legnagyobb lágyszárú növénye: hatalmas cserje, vadon élő változata akár a 15 m-es magasságot is elérheti, az ültetvényeken a mérete 6 és 9 m között van. Banánültetvény minden trópusi területen van; kisnövésű változata, a Dwarf Cavendish ( törpe-Cavendish, kanári vagy kínai banán ) a trópusokon kívül is megél. Citrom: mivel a citrom nem trópusi növény, a szubtrópusok enyhébb éghajlatú területein is megél. Az akár 7 m magasra megnövő fa a Földközi-tenger egyik legvonzóbb növényének számít. Mélyzöld lombjai között egyszerre megtalálható a finom, fehér virág, a világoszöld éretlen, és a fénylően sárga, érett citrom...

Gyümölcs magazin hírek
Megfejtették a durián gyümölcs szúrós szagának titkát
Megfejtették a durián gyümölcs... Megfejtették a durián gyümölcs szúrós szagának titkát szingapúri tudósok – számolt be róla a BBC hírportálja. Három évnyi munka után az öt rákkutatóból álló csoport a világon elsőként készítette el a labdaméretű, tüskés dél-ázsiai gyümölcs genetikai térképét, eredményeik a Nature Genetics című szaklap aktuális számában jelentek meg....
Szardínián termesztettek először sárgadinnyét Európában
Szardínián termesztettek először... Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti: A Földközi-tengeri medence...
Szuperbanán javíthat milliók egészségén Afrikában
Szuperbanán javíthat milliók... Szuperbanán, azaz genetikailag módosított, alfa- és béta karotinnal gazdagított...
Dinnye bemutatása

Dinnye bemutatása

A dinnye (növ.), a Cucumis Tourn. (Melo Tourn.) génuszhoz tartozó két faj. A sárga, édes v. cukordinnye inkább az uborkával rokon, a görög D. inkább a Citrullus Neck. v. Colocynthis Tourn. génuszhoz huz. Az első vagyis a Cucumis Melo L. egynyári. Szára heverő, szögletes, durvaszőrü, vége hengerdedebb és kopaszabb; levele ötszögletü, öblös, 3-7 karéjos, szőrös, a töve széles szivalakuan metszett. Virága rövidnyelü, csoportos, sárga, gyümölcse gömbölyded v. ellipszoid, gerezdeken barázdolt, sima, görcsös, érdes, kipersegett vagy egész cserhaju, t. i. a kipersegés helyecskéi elparásodnak, s az egész sárgadinnye sajátságos barna v. földszinü lesz. Némelykor turbánsüvege is van (turbán D.) A sárga D.belseje éréskor ellágyul, az oldala ehető. Szine sárga, pirosas, fehéres v. zöldes, édes ananászizü, üdítő, zamatos szagu, gyakran olyan finom, hogy már a nyelven is szétolvad, különben hűsítő és szomjuságoltó. Némelyek cukorral, sőt sóval és gyömbérrel is szeretik, néhol befőzik. Tulságos élvezete azonban könnyen hasnyomást, bélgörcsöt v. hasmenést okoz. Tartalma 0,27 % cukor, 1,06 fehérjenemü anyag, 1,15 pektin, 1,07 sejtkeménye, 0,63 ásványos anyag, 95,21 % viz. Hazája meleg Ázsia...

Dió (Közönséges diófa)

Dió (Közönséges diófa)

A növény leírása: A diófafélék (Juglandaceae) családjába tartozik. Perzsiából és Közép-Ázsiából származik. Gyorsan növő, hosszú életű fa. Kertek, gyümölcsösökbe, házak udvarára gyakran ültetik, utak mellett is számtalan helyen megtalálható. Csonthéjas termése a dió. Hogyan gyűjtsük? Gyógyászati célra a növény levelét, termésének külső húsos burkát (diókopács), és a népi gyógyászatban a csonthéjon belül a terméseket elválasztó, éretlenül nagyon keserű hártyát hasznosítják. A levelet csak a fáról szedjük, és a szép egészséges levelet kell gyűjteni a száráról lefosztva. Gyűjtési ideje: június-augusztus. A diókopácsot diószüretkor, szeptember táján kell gyűjteni. Ehhez érdemes kesztyűt húzni, mert lemoshatatlanul sötétbarnára színezi a kéz bőrét. A gyűjtött kopácsot jól szellőző helyen szétterítve alaposan meg kell szárítani, de a már megromlott, penészes részeket előtte és közben el kell távolítani. Mi van benne? A levéldrog naftokinon származékokat (juglont), cserzőanyagokat (ellágsav-származékokat), flavonoidokat, illóolajat tartalmaz. A diókopács juglont és hidrojuglon glikozidokat tartalmaz...

Hirdetés
Dió fajták

Dió fajták

A nálunk termesztésben lévő közönséges diót az ókori görögök valószínűleg Prezsiából szerezték. A görögöktől került a mag Rómába, ahol először Jovis Galans vagy Jupiter makkja néven nevezték, és valószínűleg innen ered a Juglans név. A Juglans regia Itáliából terjedt el Európa többi országába. A dió Magyarország egész területén megtalálja a szükséges életfeltételeit, vagyis egyedi fákat vagy ligetes tájgyümölcsöket bárhová ültethetünk. A gazdaságos árutermesztéshez azonban maradéktalanul ki kell elégíteni a termőhellyel szemben támasztott igényeit. Hazánk területe a dió természetes elterjedési területének északi határához közel van, ezért a hűvösebb országrészek alkalmatlanok üzemi diótermesztésre. A nyugalmi időszakra jól felkészült fák a téli fagyokat károsodás nélkül elviselik. A késő tavaszi fagyokra a korán fakadó fajták fokozottan érzékenyek. A dió a túlzott nyári hőséget is nehezen viseli, főként ha ez szegényes vízellátással párosul. Emellett a dió a nagyon fényigényes növények egyike...

Dió leírása

Dió leírása

A dió vagy diófa (Juglans) a diófélék vagy diófafélék (Juglandaceae) családjába tartozó nemzetség. Közepes, vagy nagy termetű (10-40 m magas) lombhullató fák, 20-90 cm-es, 5-25 levélkéből összetett leveleik páratlanul szárnyaltak, termésük diótermés (csonthéjashoz hasonló, zárt kupacsú makk). A nemzetség 21 faja az Óvilágban Délkelet-Európától Japánig, az Újvilágban Délkelet-Kanadától nyugatra Kaliforniáig, délre Argentínáig előfordul. A génusz neve, Juglans a Jovis glans, azaz Jupiter makkja kifejezésből ered - átvitt értelemben, istennek való termés. A Kárpát-medencében két fajukkal találkozhatunk gyakrabban, az egyik az ehető diót termő közönséges dió (J. regia), a másik az Észak-Amerikából származó, Európában parkokban díszfaként ültetett, illetve néhol erdőgazdasági jelentőségű fekete dió (J. nigra). A nemzetség legismertebb tagja a közönséges dió (J. regia, szó szerint királyi dió), ami délkeletre a Balkántól Délnyugat- és Közép-Ázsiáig, a Himalájában és Délnyugat-Kínában is honos. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint az iráni Shahmirzad ültetvény a legnagyobb a világon 700-750 hektáros nagyságával. Kirgizisztán területén 230 700 hektár dióerdő található, ahol a J. regia a domináns fa a felső koronaszinten (Hemery and Popov, 1998). A diók közül a J. regiát termesztik legszélesebb körben ízletes terméséért...

Édenkert gyümölcs rovat

Édenkert gyümölcs rovat

Az áfonya meszes talajon elpusztul: A hazánkban termeszthető gyümölcsfajok közül kevés tett meg olyan gyors és nagy utat egy évszázad alatt az erdőtől a házikerten át az üzemi ültetvényekig, mint az áfonya. Termesszünk fekete berkenyét! Rendben, vágjunk bele! Mondja a vállalkozó szellemű gazda. De azért nem árt megindokolni, hogy miért is jobb ötlet ez a berkenye termesztés, mint mondjuk a kékróka tenyésztés. Lássuk az érveket feketén, mint a berkenye. Sütőtökös nyalánkságok: Nyakunkon a tökszezon, ha valaki a sült tökön kívül újabb recepteket szeretne megismerni, olvasson tovább! Citromfa teleltetése 4 lépésben: Ilyenkor ősz vége felé elég stresszes, hogy megfelelő helyet találjunk növényeink számára és hogy sikerüljön valahogy "kihúzniuk" a hideg hónapokat. A jó hír az, hogy könnyedén teleltethetjük a citromfát otthonunkban, ha betartunk pár, fontos tanácsot az igényeivel kapcsolatban. Lássuk! Mitől korompenészesek a gyümölcsök? Sokan panaszolják, hogy körte- és szilvafáik leveleit és gyümölcseit, borsójukat, hagymájukat és dísznövényeiket sötét színű, majdnem fekete bevonat lepi be.

Egészséges kókuszzsír

Egészséges kókuszzsír

Az egészségtelen és nehéz ételek leterhelik gyomrunkat ami gyomor és bélpanaszokhoz vezethet, és székrekedés vagy hasmenés jelentkezhet. A kókuszzsír vagy kókuszolaj közepes hosszúságú zsírsavak jellemzője, hogy panceras lipáz hiány illetve csökkent termelés esetén jól és gyorsan felszívódnak. Megemésztésükhöz szervezetünknek nem kell epesavat termelnie. Ezen tulajdonságai miatt ismeretes, hogy pozitív eredményeket ért el olyan betegségek gyógyításában mint pl.: májbetegségek, krónikus hasnyálmirigy gyulladás, gyulladásos bélbetegségek, hyperthyerosia, coeliákia és felnőtt kori sprue, hyperacid krónikus gastritis, peptikus fekély, rövidbél-szindróma, poliszisztémás autoimmun kórképek, szisztémás lupus erythematosus, dumping-szindróma, csökkent epesavval járó állapotok, muciviscidosis, nyirokszállítás gátoltsága, HIV fertőzés.

Hirdetés
Egzotikus gyümölcsök a pulton

Egzotikus gyümölcsök a pulton

Az elmúlt években a piacokon, nagyobb élelmiszer-áruházakban, bevásárlóközpontokban különféle, titokzatosabbnál titokzatosabb déli gyümölcsök és f?szernövények jelentek meg, amelyek nemegyszer nehéz feladat elé állítják a háziasszonyokat. Néha még megkérdezni sem merjük, hogy mi is a nevük, és mire használják ezeket a számunkra teljesen új zöldféléket. Cikkünkkel igyekszünk megkönnyíteni a bevásárló asszonyok helyzetét: a kínos pillanatokat elkerülendő, megosztjuk olvasóinkkal a Vámház téri vásárcsarnok III/C zöldséges pavilonjánál szerzett ismereteinket. Lakos Mártonné zöldség-gyümölcs kereskedő pultja az egyike azon kevés standoknak, ahol a déligyümölcsök és egyéb különlegességek teljes kínálatával - sőt szaktanácsadással - várják a vásárlókat...

Éltető víz, lédús gyümölcs

Éltető víz, lédús gyümölcs

Éhezni akár egy hónapig is lehet, de szomjazni legfeljebb egy hétig. Ebből a tényből kiindulva igen elszomorítóak azok az előrejelzések, miszerint századunk legnagyobb kihívása a Föld ivóvízkészletének megmentése, megőrzése lesz. A tiszta víz életre és egészségre gyakorolt hatását (i. e. 460-377) a görög Hippokratész terjedelmes műben taglalta: "Az ivóvíznek nedvesítő és lehűtő tulajdonsága van, mert nedvességet ad a testnek. A legjobb vizek, amelyek magas vidékről és földes dombokról folynak. Ezek édesek, tiszták, télen melegek, nyáron hidegek. Leginkább azok, amelyeknek a folyása napkelet, éspedig főleg a nyári napkelet felé szalad. Az esővíz a legkönnyebb, a legédesebb, a legfinomabb és a legtisztább. A nap ugyanis mindenekelőtt a víz legfinomabb és legkönnyebb részét szívja fel és vonja magához, amit eső formában ad vissza a földnek. A poshadt vizek, melyek sűrűek és szaguk van, vízibetegséget okoznak, ami a szervezeteket vízkórossá teszik és megölik. A nőknél daganatok és fehér folyás keletkeznek, alig esnek teherbe, és nehezen szülnek. A magzatok nagyok és dagadtak, s később táplálásuk során aszkórosak és hitványak lesznek. A nők havi tisztulása szülés után nem jó. A gyermekeknél leginkább sérv fordul elő."

Eper

Eper

Az eper (latinul Fragaria vesca) rendkívüli illatának köszönheti elnevezését. Amerikában, Ázsiában, no és Európa hegyes-dombos vidékein már az ókor elején ismert volt az eper vad őse, a vadon növő szamóca. Az ókori Rómában például szépségmaszkot készítettek belőle. Az erdei szamócát a középkorban telepítették először a kertek végébe, s trágyázással a hozamát is megpróbálták növelni. A reneszánsz idején nagyon népszerűvé vált, már ekkor tejszínnel tálalták a hölgyek, borral az urak számára...

Eper szedés, tárolás

Eper szedés, tárolás

Telt, kemény húsú, teljesen piros epret szedjünk le. Gyakran éppen a közepes méretűek a legízletesebbek. Az éretlen eprek leszedés után már nem érnek be, ugyanis az epernek nincs utóérése. Kb. 600 g eper elegendő 4 személy részére. Hűtőben csak száraz állapotban, 2-3 napig tárolható. Ha lefedjük berohadhat. Mélyhűteni viszont lehet. Száraz, lecsumázott szemeket hónapokig tárolhatunk jól zárható tasakban, lehetőleg vákuumfóliázás szerűen. Ezt úgy is megtehetjük, hogy a tasakból szívószállal a lehető legtöbb levegőt kiszívjuk, majd gondosan lezárjuk.

Erdei gyümölcsök

Erdei gyümölcsök

Ezen oldalon a talán kevéssé ismert gyümölcsök, az erdei gyümölcsök tartósítási módszereit olvashatod. Néhány tudnivaló, melyet feltétlenül be kell tartanunk az egyéb tartósítási tudnivalókon kívül: - Csak ismert növényt fogyassz el! - Ne szedj forgalmas út mellett gyümölcsöt, mert akkor máris felrúgod a BIO konzerválás előnyeit (kipufogógázok, stb). - Ne tördeld le a növények ágait!

Fekete áfonya

Fekete áfonya

Latin neve: Vaccinium myrillus Népi nevei: áfinya, fenyvesbogyó, havasi meggy, kukojsza, borovnyica, pozserovek Az Erika- vagy Hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó áfonya Észak-Európából származik, ahol vadon, erdők szélén, lankásokon, alacsony hegyeken, árok mentén napjainkban is nagy mennyiségben él. Fás szárú, örökzöld vagy lombhullató cserje, amelynek egyes fajtája akár 1,5-2 méteresre is megnő. A természetben közel 300 fajt különböztethetünk meg. Hazánkban az erdei fenyvesekben és bükkösökben található meg. Bogyó termése gömbös, kékesfekete, hamvas, mely júliustól szeptemberig érik.

Földieper

Földieper

Sok ember kedvelt gyümölcse a földieper a rózsafélék családjába tartozik. Vadonélő rokona, a szamóca erdőkben, tisztásokon, bokros helyeken fordul elő. Fontos megemlíteni, hogy a szamócának még a levelei is hasznosak, ugyanis gyógynövényként használják teának, teakverékekhez egyaránt. Sokat segíthet a cukorbaj és a bélhurut ellen. Sőt méregtelenítőként is használható. Érése idején könnyen elérhető a lakosság számára, mert termesztése nagyban is történik. Fontos, hogy csak a szezonjában vásároljuk, ugyanis akkor kisebb az esélye, hogy kemikáliával kezelt gyümölcs kerüljön a tányérunkra. Az érési idény alatt a szamóca vitamin és ásványianyag tartalma magasabb, mint a földieperé, bár a szamóca kevésbé tetszetős. A földieper és szamóca nagyon értékes gyümölcsünk. Értékét fokozza, hogy az elsők között jut hozzá a test, a téli vitaminkoplalás után. Ha elegendő szamócához jutunk, testünk mint a szivacs megtelik vitaminokkal és ásványi anyagokkal, ellenállóvá válva a meghűléses és más betegségekkel szemben. Sok bogyós gyümölcshöz hasonlóan a földiepernek is vértisztító és baktériumölő hatása van.A földieper tulajdonságai között meg kell említeni, hogy jótékony hatással van a bőrzúzódásokra. Kíválóan használható fogtisztításra, fogápolásra. (Nyomkodjuk szét a földiepret, majd mártsuk bele a fogkefét, s ezzel a masszával dörzsöljük át a fogakat. Fényesek és fehérek lesznek az epertől.)

Gyógyító gyümölcsök. Áfonya, ananász, alma

Gyógyító gyümölcsök. Áfonya, ananász, alma

Ananász: Az utóbbi időben már hazánkban is elérhető áron megvásárolható az ananász. Ez a gyümölcs értékes ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmaz.( A-, B1-, B2-,B-4, B6-, C-, E- vitamin, Niacin,foszfor, cink, vas, kalcium, kálium, magnézium,nátrium, réz, szelén) Az ananász magas értékben tartalmaz mangánt (1,65mg). Ez a nyomelem a csontok, bőr és a porcszövet felépítéséhez fontos . A gyümölcslevek közül legjelentősebb folsavforrás az ananászlé,aminek a gyomor nyálkahártya normális működésében is szerepe van. Bromelin enzimtartalma segíti a fehérjeemésztést, gyorsítja az izmok regenerációját. A bromelin ezenkívül probiotikus hatást fejt ki, szervezetünk védekezőrendszerét erősíti, számos immunsejtünk termelődését fokozza.Ez az enzim azonban csak a friss gyümölcsben található meg, mivel hőkezelés hatására megsemmisül. Magas C-vitamin tartalma miatt jelentős az antioxidáns hatása is. Csökkenti a vér savtartalmát, ezáltal elősegíti a vér sav - lúg egyensúlyát. Magas rosttartalma miatt fogyókúrázóknak kifejezetten ajánlott, mivel kis mennyiségben is telíti a gyomrot. Érdekessége, hogy míg 100 gr ananász 49 kcal-át tartalmaz, addig szervezetünk 100 gr elégetésével 300 kcal-át használ el, ezért a fogyókúrázók körében méltán népszerű gyümölccsé vált. Az ananász fogyasztása javasolt a bélrendszer zavarai esetén, súlyfeleslegnél, tüdőgyulladásnál, meghűlésnél, vérszegényég esetén...

Tuti menü