Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Gyümölcs linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Gyümölcs - Körte [4. oldal]
részletek »

Gyümölcs képes leírás: Gyümölcs - Körte [4. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: gyumolcs.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 103 db
Gyümölcs - Agroinform

Gyümölcs - Agroinform

A gyümölcstermesztés az élelmiszer-termelés egyik meghatározó ága, melynek Magyarországon komoly hagyományai vannak. A legfontosabb gyümölcsfajták: alma, körte, szilva, barack, meggy, cseresznye, birs. Kistermelők is szívesen foglalkoznak vele, de emellett jelentős a nagyüzemi termelés is, mely megköveteli a magas színvonalú gépesítettséget.

Gyümölcs - Kislexikon

Gyümölcs - Kislexikon

A gyümölcs (növ.), a közéletbeli jelentése szerint általában a nyersen is megehető, jóizü és legtöbbször husos v. leves termés. Gyümölcse ilyen értelemben csak a virágzóknak van, a kriptogramok szaporodó szerve egészen másnemü (l. Spóra). Botanikai értelemben nem tekintjük, ehető-e vagy sem, hanem Gy.-nek v. termésnek (fructus) a virágzó növényeknek a teljesen kifejlődött és megérett magrejtőjét nevezzük, amely rendesen a petéknek foganatos termékenyülése után képződik s a magvakat, ez meg az uj individuum csiráját zárja. Ha a virágban csak egy magrejtő volt, akkor csak egy magános Gy., a többes számu termőből pedig csoportos Gy. (syncarpium) lesz. A valóságos botanikai Gy. mindig és csupán csak a megrejtőből lesz. ha ezenkivül a virágnak valamely más része is hozzájárul a Gy. képzéséhez, az ilyen képződmény ál-Gy. nevet visel. Az igazi Gy. különböző bőrnemü, husos, leves vagy kőkemény rétegekből állhat. A legkülső s a belső bőrréteg közt van a vastagabb bél. A külső bőr lehet sima v. viasszal takart, szőrös vagy tüskés. A középső réteg száraz, de gyakran husos vagy leves is. A gyenge v. kemény egész csontburkos belső réteg a Gy.-nek azt az üregét zárja, mely a magrejtő rekeszeiből alakult, ezért a Gy. rekeszének mondjuk. A Gy.-nek rendesen annyi rekesze van, ahány rekeszü a termő volt, vagyis a Gy. egy-, két- v. többrekeszü...

Gyümölcs a cukorbeteg diétában

Gyümölcs a cukorbeteg diétában

A gyümölccsel kapcsolatban mindig merülnek fel kérdések: vajon a gyümölcslé gyorsabban megemeli a vércukorszintet, mint egy szelet gyümölcs? Kerülendő-e a reggeli gyümölcsfogyasztás, amikor a vércukorszint ilyenkor esetleg magasabb, mint más napszakban? Ajánlatos-e a gyümölcsfogyasztás az étkezések során? A szénhidrát, legyen az rizsben, burgonyában vagy gyümölcslében, körülbelül azonos mértékben emeli meg a vércukorszintet. Általánosságban elmondható, hogy ugyanannyi szénhidrát mennyiség (pl. 15 g) - fél pohár grapefruit lé vagy 4 szelet vékony pirítós - azonos mértékben és sebességgel emeli meg a vércukorszintet. Számos egyéb tényező eredményezhet azonban különbséget attól függően, hogy magas zsírtartalmú étel után esszük-e a gyümölcsöt, vagy éppen éhgyomorra iszunk-e meg egy pohár gyümölcslevet, milyen magas adott pillanatban a vércukorszintünk, friss gyümölcsöt vagy pároltat fogyasztunk-e, milyen jellegű diabétesz kezelést kapunk stb...

Gyümölcs magazin hírek
Megfejtették a durián gyümölcs szúrós szagának titkát
Megfejtették a durián gyümölcs... Megfejtették a durián gyümölcs szúrós szagának titkát szingapúri tudósok – számolt be róla a BBC hírportálja. Három évnyi munka után az öt rákkutatóból álló csoport a világon elsőként készítette el a labdaméretű, tüskés dél-ázsiai gyümölcs genetikai térképét, eredményeik a Nature Genetics című szaklap aktuális számában jelentek meg....
Szardínián termesztettek először sárgadinnyét Európában
Szardínián termesztettek először... Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti: A Földközi-tengeri medence...
Szuperbanán javíthat milliók egészségén Afrikában
Szuperbanán javíthat milliók... Szuperbanán, azaz genetikailag módosított, alfa- és béta karotinnal gazdagított...
Gyümölcs Információs Portál

Gyümölcs Információs Portál

E portál a hazánkban termelt zöldségekről és gyümölcsökről szól. A bemutatott tíz zöldségről és hét gyümölcsről másfélszáz ismeretterjesztő cikk született, amelyek a termesztéstől egészen a fogyasztásig kalauzolják az érdeklődőket. A kiadó Magyar Zöldség Gyümölcs Konzorcium szándéka az, hogy az írásokat és a mellékelt fotókat, ábrákat és videókat bárki szabadon használja.

Gyümölcsök élettani jellemzői

Gyümölcsök élettani jellemzői

Szakirodalmi adatok alapján az áfonya az egyik legértékesebb biológiai hatóanyagokat tartalmazó gyümölcsünk. Kiemelkedő magas kálium tartalma, van benne továbbá kalcium, vas, magnézium, mangán, cink, kén, foszfor. Ezen kívül tartalmaz különféle gyümölcs savakat (pl.: almasav, citromsav), cukrot, pektint, flavonoid- és iridoid vegyületeket termése pedig antociánokat (mirtillin), C-, B1 vitamint valamint az A-vitamin provitaminját, niacint. Ezen összetevőinek köszönheti az áfonya az összehúzó (adstringens), az antibakteriális, az antioxidáns és a vizelethajtó hatást. Vérkeringési zavarokban, így az artériák és a vénákkal kapcsolatos rendellenességekben, a mikroszkópikus vérzékenység esetén, visszértágulatoknál a benne lévő mirtillin javítja a vénák és az artériák falának rugalmasságát, csökkenti a hajszálerek törékenységét. Az áfonya jó vértisztító, ezért gyógyítólag hat az ekcéma, kiütés, pikkelysömör és más bőrbetegségekre. A látószervünk különféle betegségeinél (pl.: szürkületi vakság, szürke hályog, zöldhályog, cukorbetegségből eredő látás zavarok) is eredményesen használható. Ajánlható gyakori húgyúti fertőzésben szenvedőknek, vesekőképződésre hajlamosaknak, vagy akinek vesehomokja van, valamint vizeletpangás, magas vérnyomás, bélhurut, hasmenés esetén...

Hirdetés
Gyümölcsök világa

Gyümölcsök világa

Az emberek számára mindig is különös értéke volt a gyümölcsöknek. Az ősember éhségét gyümölcsökkel csillapíthatta legegyszerűbben, nem kellett megküzdenie érte, csak leszakította. A gyümölcsök fontosságát és a nekik tulajdonított erőt mutatja, hogy a monda- és mesevilág, a költészet és a képzőművészet sok-sok alkotásában bukkan fel művészi ábrázolásuk. Az alma például a paradicsomi bűnbeesés jelképévé vált, míg másutt, mint uralkodói jelvényt említik. A görög mitológia szerint, a Trójaiak is sokat 'köszönhetnek' egy bizonyos aranyalmának, melyet Paris királyfi hosszas töprengés után az ellenállhatatlan Helénának adományozott. A gyümölcsök az Ókortól kezdve az étkezési kultúrában is jelentősebb szerephez jutottak, ízek és aromák fokozására használták és önálló fogásként is az asztalra kerültek...

Gyümölcsökről a Wikipédiában

Gyümölcsökről a Wikipédiában

A köznyelv és a konyhaművészet általában gyümölcsnek nevezi a növények édes és húsos termését, mint a szilva, alma, dió vagy narancs. Régen az erdőben élő gyümölcsfák (vadalma, vadkörte, vadcseresznye, madárcseresznye, kökény, galagonya, berkenye, som) terméseit, mogyorót, málnát, erdei szamócát, vagy a tüskés szárú szedret gyűjtögették össze. Később az erdők gyümölcstermő részeit bekerítették, hogy a vadállomány kevésbé férhessen hozzá. Ezeket a bekerített erdőrészeket, vadkertek-nek nevezték, és a mai települések nevében is felfedezhetők. (Soltvadkert, Érsekvadkert, de Almásfüzitő, Balatonalmádi, Dunaalmás is ilyen vadkertek nevét őrzi). Termés, vagy gyümölcs: valódi termés (fructus): a virág magházából képződő, a magvakat magába foglaló és védő szerv. áltermés: a magházon kívül további más virágrészek vagy más szervek is részt vesznek a felépítésében. A gyümölcs szó gazdasági, felhasználói fogalom. Tudományos igénnyel az ökonómbotanikusok törekszenek a növényvilág hasznosságelvek szerinti csoportosítására. Gyümölcsnek általában az emberi fogyasztásra nyersen és frissen alkalmas terméseket és álterméseket tekintik. A köznyelv többnyire megszorítóbb értelmű, és csak a fás növényeken termő gyümölcsöt tekinti gyümölcsnek, (az édes ízt is társítja), míg a tágabb definícióba beleférnek a dinnyék, de akár a frissen fogyasztott paradicsom is...

Hazai gyümölcsök

Hazai gyümölcsök

Több ismert hazai gyümölcsfajta bemutatása. Alma: az alma a legismertebb és legfontosabb gyümölcsfajta a ma élő ember számára. Nem létezik olyan gyümölcs, amely bőségesebb választékkal, és ilyen kedvező tárolhatósági jellemzőkkel rendelkezne. Korábban az almafák az erdőkben nőttek, a különböző fajtájú lombos fák között. Ezeknek a fa-, vagy erdei almáknak csak olyan kicsik voltak a termései, mint a dió, és nagyon keserű volt az ízük. Ilyen vadalmák Ázsiában is voltak. Azt feltételezik, hogy a mai alma tulajdonképpen az ázsiai és az európai vadalmák keresztezéséből jött létre. Körte: ez a gyümölcs az egészen tipikus formájával, a zöldtől sárgászöldig terjedő, vagy enyhén pirosas színezetével szinte ösztönöz bennünket a fogyasztásra. Egészen speciális aromája - többnyire valamivel édesebb, mint az alma - minden szájat elkápráztat. Bár a körte szintén az ősz és a tél egyik kedvelt gyümölcsfajtája, messze nem rendelkezik akkora jelentőséggel, mint az alma. Őszibarack: Az őszibarack őshazája Kína. A barack egy viszonylag alacsony termetű fa termése, amit pelyhes, bolyhos szőrzet borít. A barackfa gyümölcse kerek, hosszúkás barázdákkal, selymesen szőrös héja sárgától pirosas színig terjed...

Hogyan védenek meg a bogyós gyümölcsök a ráktól?

Hogyan védenek meg a bogyós gyümölcsök a ráktól?

Ígéretes bizonyítékunk van arra, hogy a bogyós gyümölcsök(áfonya, ribizli, egres, málna, szeder, szamóca, kökény, csipkebogyó) már kis mennyiségben fogyasztva is csökkenti a daganatok kockázatát! A bogyósok daganatellenes hatásukat számos biológiai tényező szerencsés együttállásának köszönhetik. Ezek között említhetők a bioaktív növényi hatóanyagok, fitonutriensek, pl. a gyümölcsök élénk színét adó polifenolok (flavonoidok, proantocianidok) és a ligninek. A hatásmechanizmus valóban sokrétű, egyrészt a sejteket károsító szabadgyökök semlegesítése (antioxidáns és gyulladáscsökkentő effektus), másrészt valószínű, hogy a bogyós gyümölcsök hatóanyagai többek között számos, a tumorsejtek anyagcseréjében, növekedésében és a sejtek osztódásában résztvevő enzim, növekedési és gyulladást generáló faktor működésére is hatással vannak. A legújabb kutatási eredmények szerint ezek a hatóanyagok a daganatos betegségek kezelésében is segítségünkre lehetnek, hiszen érzékenyebbé teszik a kóros sejteket a kemoterápiás készítmények hatására, illetve segíthetnek kivédeni az agresszív terápia mellékhatásait...

Hirdetés
Kajszi barack

Kajszi barack

A kajszibarack Kínából származik, a hatalmas kiterjedésű ország 38-40. szélességi fokon fekvő övezetéből. Hogy mégis az Armeniaca, azaz örmény nevet viseli, annak bizonyára az lehet a magyarázata, hogy az egykori Selyemúton akarva-akaratlanul nyugat felé vándorolva az egyik nagy termőtája Örményországban alakult ki. Innen terjedt el a középkorban a Földközi-tenger körüli országokban is. Nálunk legelőször a 16. századból való Besztercei szószedetben fordul elő a "barack" szó, de nemsokára már minden kertészeti könyv megemlíti a kiváló ízű "magna et optima" (nagy és legjobb) magyar kajszit. Népies és irodalmi nevei igen változatosak: kajszi, kajszibarack, sárgabarack, tengeribarack, majombarack, kap szin. Valamennyi a kajszibarack valamelyik változatát vagy ősét jelzi. A legcélszerűbb a kajszibarack elnevezést használni, mert ez utal az őszibarackhoz való hasonlatosságra, de meg is különbözteti attól. Nincs még egy olyan hányatott sorsú gyümölcsfajunk, mint az általam nagyon kedvelt kajszibarack. Legalább három évszázada termesztik kiterjedten hazánkban, de nagy fellendülése a múlt század derekán kezdődött meg, és ez az időszak egybeesik azokkal a nagy erőfeszítésekkel, amelyeket akkor az elsivatagosodással fenyegetett Alföld befásítására tettek...

Karcsúsító gyümölcsök

Karcsúsító gyümölcsök

Ugye te is szeretnéd legjobb formádat nyújtani nyaraláskor? Törekvéseidben a természet is segítségedre siet, hiszen egyre több gyümölcsből válogathatsz, melyek nemcsak egészségesek és finomak, hanem a kilók leolvasztásában is közreműködnek. Szőlő: A szőlő az egyik legzamatosabb gyümölcs, ráadásul nemcsak finom, hanem segíti az emésztést és a zsírok lebontását is. A szőlőszem valóságos kis energiabomba. Fontos vitaminokat (A, B1, B2, B6, E, C) valamint értékes ásványi anyagokat (nátrium, kálium, kalcium, fluor, foszfor, folsav, vas, mangán, magnézium) tartalmaz. A szénhidrát szőlőcukor formájában van jelen a gyümölcsben, melyet a szervezet közvetlenül energiává alakít, és egyáltalán nem tartalmaz koleszterint. Segíti a szövetek, sejtek és idegek regenerálódását, fokozza a vérképzést, az ellenállóképességet, erősíti a szívet és az izmokat. Ananász: Szerencsére már hazánkban sem csak konzerv formájában szerezhető be az ananász, hanem a friss, illatos gyümölcs is kapható. Az ananász legértékesebb anyaga a bromélia nevű enzim, mely a fehérje emésztésében nyújt hathatós segítséget, valamint szerepet játszik a zsír elégetésében is. Fogyókúra idején ez a gyümölcs, illetve a belőle nyert gyümölcslé kiváló kiegészítője bármilyen fogyókúrás étrendnek. Csökkenti az édesség utáni vágyat, miközben száz grammja mindössze 57 kalóriát tartalmaz...

Kékszilva

Kékszilva

Kína, Japan, Korea legelterjedtebb, legnépszerűbb 4-6 m magasra növő gyümölcsfája, melynek nagy paradicsom formájú, sárgabarackízű gyümölcsei ma már megjelennek a budapesti nagy áruházak választékában is. Normál teleinket takarás nélkül átvészelik. Hatalmas, fényes, haragoszöld leveleikkel önmagukban is kertünk díszei. Gyümölcsei tökéletesen beérnek, mert utóérőek, akkor fogyaszthatóak, amikor már teljesen megpuhultak. Ha valaki nagyon mohó és kemény állapotban kóstolja meg, az kiábrándul belőle az akkor még magas csersavtartalma miatt. Fiatal példányait célszerű védeni az erősebb fagyoktól - később már minden hideget kibír. 2-3 éves korban teremnek. Mag nélküli fajták - beporzás nélkül is termő - partenokarp fajták 30-40 dkg-os termésekkel. Terméseik éretten aranysárga színűek. Magos fajták - ugyanolyan értékesek, mint a magnélküli fajták, a hazai időjárási viszonyokat nagyon jól bírják és könnyen, bőven teremnek. Magjairól szaporítani is lehet. Terméseik éretten pirosló húsúak. Önbeporzók, egy növény is terem...

Kókusz

Kókusz

A világutazóknak e gyümölcsről elsősorban a meleg tengerek és a napos tengerpartok jutnak eszükbe, viszont a trópusokon élő emberek számára a kókuszpálma az élet fája, mely évezredek óta jelentős táplálékforrás és számtalan termék nyersanyaga. E növénynek gyakorlatilag minden része hasznosítható valamire. Leveleiből csónakokat, zsúpfedelet készítenek, a rostokból szőnyegeket, kosarakat fonnak, lábtörlőket szőnek. Héjával fűtenek, hamuját fekete festékként használják. Az indonézek szerint a kókuszt ahány nap van az évben, annyiféleképpen lehet felhasználni. Az éretlen (zöld) kókuszdió belsejében található, kókuszvíznek is nevezett, édeskés folyadék, a higiénikus tárolása miatt, jól helyettesíti a steril vizet, és gyakran használatos orvosi célokra, kiszáradás vagy gyomorbántalmak kezelésére. A II. világháború alatt a zöld kókuszdió levét infúzióként használták, rengeteg katonát így mentettek meg a csendes-óceáni hadszíntéren...

Kókusz jellemzői

Kókusz jellemzői

A kókuszpálma legfeljebb 30 m magas, karcsú, többnyire ívben felemelkedő, egyszerű, a levélripacsok által dudorosan gyűrűzött törzset nevel. Szárnyalt levelei elérhetik az 5 m hosszúságot, a levélgerinc erőteljes, a levélszárnyak keskeny-lándzsásak, akár 1 m hosszúak. A virágzatok a levélhónaljakban erednek, felállók. Világossárga buroklevelek borítják be az 1,2-1,8 m hosszú, narancs- vagy szalmaszínű virágzatot, amely seprűszerűen számos csüngő füzérré ágazik el, s amely tövén termős és néhány porzós, a csúcsán porzós virágokat hordoz. A jól kifejlett kókuszpálmák évente 12-15 virágzatot fejlesztenek.

Kókusz, kókuszdió

Kókusz, kókuszdió

A kókuszpálma legfeljebb 30 m magas, karcsú, többnyire ívben felemelkedő, egyszerű, a levélripacsok által dudorosan gyűrűzött törzset nevel. Szárnyalt levelei elérhetik az 5 m hosszúságot, a levélgerinc erőteljes, a levélszárnyak keskeny-lándzsásak, akár 1 m hosszúak. A virágzatok a levélhónaljakban erednek, felállók. Világossárga buroklevelek borítják be az 1,2-1,8 m hosszú, narancs- vagy szalmaszínű virágzatot, amely seprűszerűen számos csüngő füzérré ágazik el, s amely tövén termős és néhány porzós, a csúcsán porzós virágokat hordoz. A jól kifejlett kókuszpálmák évente 12-15 virágzatot fejlesztenek. Termése: csüngő, gyengén tompa élű, elliptikus vagy tojás alakú csontár, amely akár 30 x 18 cm nagyságú, 1-2,5 kg-os lehet. Az úgynevezett dió a termés gömbölyded kőmagja, amely érett állapotban kemény, fás-rostos, barna héjú, és mintegy 20 cm nagyságú. Az alapján 3 kör alakú csírapórust látunk, amelyekből csak az egyik marad olyan vékony falú, hogy a csíranövény átszakíthatja. A maghéj a nagyon kis embriót zárja körül, és egy nagy üreget, amelyet egészen az érésig speciális tápfolyadék, a kókuszvíz tölt ki, és amely kellemes, édeskés ízű. A kókuszvízből zsiradékok épülnek be az érés idején kialakuló táplálószövetbe, amely végül egy több mint 1 cm vastag, fehér, dióbélszerű réteget képez a héj belső falán...

Kókuszdió

Kókuszdió

A kókuszpálma (Cocos nucifera) az egyszikűek (Liliopsida) osztályába, a pálmavirágúak (Arecales) rendjébe és a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj. Elterjedése: Valószínűleg az Indiai-óceán szigeteiről vagy az Ázsia és Ausztrália közt elterülő szigetcsoportról terjedhetett el. Sokhelyütt előfordul, mivel a lehullott magok hosszú hónapokig megőrizhetik csírázóképességüket és a tengeren úszva az anyanövénytől akár 4000 kilométerre is kezdhetik a csírázásukat. Leírása: A gyakran 25-30 méter magasságot elérő törzse egyenes, vagy ívesen meghajló, alapjánál megvastagodó. Jellemzően világosszürke színű. Gyökérzete nem hatol mélyre, de a földfelszín feletti járulékos gyökerei kitámasztják a törzset, így jól ellen tud állni az erős viharoknak is. A hatalmas, 3-6 méter hosszú szárnyalt levelekből álló üstökös levélkorona legtöbbször 25-35 levélből áll. Egylaki, virágai sárgák. Termése: Termése, a kókuszdió, lecsüngő és tojás alakú, színe a zöldesszürkétől a narancssárgáig terjedhet. Mérete 30 centiméter hosszú, 18 centiméter átmérőjű, 1-2 kilogramm tömegű. A kókuszdiót borító durva rostszálakat kefesörték, tömítőanyagok, valamint - textilipari eljárásokkal - szőnyegek, lábtörlők, zsinórok készítésére lehet felhasználni. Ehhez az éretlen kókuszdiókat 3 napig vízben áztatják, így a rostok leválaszthatók a kemény héjról. Ezután a rostokat megszárítják, gerebenezik...

Körte a Wikipédiában

Körte a Wikipédiában

A körte (Pyrus) a rózsavirágúak közé tartozó növénynemzetség; számos ehető gyümölcsű fafaj tartozik ide. Az emberiség legalább 3000 éve ismeri, termeszti. Körte alatt a fán kívül a nemes körte gyümölcsét szoktuk érteni. Botanika: A körte az Óvilág partvidéki és enyhe éghajlatú területein honos, Nyugat-Európától Észak-Afrikáig és Ázsiáig bezárólag. Közepes méretű fák, 10-17 méter magasra nőnek, gyakran keskeny, magas koronával, némely faja pedig cserje méretű. A levelek váltakozó állásúak, egyszerű, 2-12 cm hosszú levelek, egyes fajokon fényes, másokon sűrű ezüst-szőrös felülettel; alakjuk a széles-oválistól a keskeny lándzsásig terjed. A legtöbb körte lombhullató, kivéve 1-2 délkelet-ázsiai faját, melyek örökzöldek. Jól tűrik a hideget, akár a ;25 °C - ;40 °C-os teleket is, kivéve az örökzöld fajokat, amik csak kb. ;15 °C-ig viselik el. Ötszirmú virágai fehérek, néha sárgás vagy rózsaszínes árnyalatúak, 2-4 cm átmérőjűek. A rokon almához hasonlóan a körte is almatermés[1], a vad fajoknál 1-4 cm átmérővel, néhány nemesített változata akár 18 cm hosszú és 8 cm széles is lehet; alakja az ellipszoid vagy gömbszerű formától a nemes körte klasszikus körteformájáig (hosszúkás alapi rész, gömbölyded vég) terjed. Termesztése, megporzása, szaporítása az almáéhoz igen hasonló. Kb. 30 főbb faja, nagyobb alfaja és természetben előforduló hibridje létezik...

Tuti menü