Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Gyümölcs linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Sárgadinnye: - Zöldség [6. oldal]
részletek »

Gyümölcs képes leírás: Sárgadinnye: - Zöldség [6. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: gyumolcs.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 103 db
Sárgadinnye: egy kis hűs a kánikulában

Sárgadinnye: egy kis hűs a kánikulában

Kézilabda méretű, gömbölyű és erős illatával messziről "kikandikál" a többi gyümölcs közül. A sárgadinnyét azonban leggyakrabban nem az illata, hanem egzotikus, hűsítő íze teszi kedvelt csemegévé a nyári forróságban. Ismerjük meg! A sárgadinnye (Cucumis melo) egynyári növény, hajtásrendszere leginkább az uborkáéhoz hasonlít. Szára erősen bordázott és serteszőrökkel borított. A növény kabaktermését fogyasztjuk, amely leggyakrabban gömb, lapított gömb, ovális vagy tojásdad alakú, felszíne pedig bordázott és érdes. A termés héja befelé haladva fokozatosan gyümölcshússá válik, melynek legmélyén a növény magjai találhatók. Az egyik legrégebben ismert kultúrnövényfaj. A sárgadinnyét már jóval az időszámítás kezdete előtt is termesztették, sőt nyomait egyiptomi sírokban is megtalálták. Konkrét származási helyét ennek ellenére homály fedi. Úgy vélik, hogy a sárgadinnye vagy Afrika trópusi-szubtrópusi sztyeppéiről vagy Ázsia területéről kezdte meg világhódító körútját. Termesztése később, a melegebb területeken mindenhol sikeres volt: Európában leginkább a Földközi-tenger medencéjében található országok (Spanyolország, Olaszország), míg az Atlanti óceán túlpartján, Dél-Amerika vált a sárgadinnye termelés centrumává.

Szamóca (eper, földieper)

Szamóca (eper, földieper)

A szamócát joggal nevezik a "gyümölcsök királynőjének". Finom, illatos, lédús gyümölcsünk, amit szinte mindenki szeret. Kora tavasszal már érik, amikor a szervezetünk vitamintartalékai lassan kimerülnek a hosszú téli időszak után. A szamóca amelett, hogy C-vitamin tartalma igen nagy, gyógyhatásokkal is rendelkezik. Írásunkban részletesen bemutatjuk ezt az értékes, ízletes gyümölcsöt. A szamóca (eper, földieper) nem tartozik a régi kultúrnövényeink közé. Eredetileg Ázsiából származó gyümölcs, innen terjedt el mindenfelé a világon. A görög kultúra időszakából már találunk leírásokat a szamócáról. Európában eleinte díszítő növényként használták a francia kastélykertekben. A nagy gyümölcsű fajtákat az 1700-as években Észak-Amerikából Európába hozott skarlátszamócából és a Dél-Amerikai chilei szamócából származtatják. A sokféle kultúrfajta nemesítése során sikerült az egész nyáron át termő és virágzó, nagy gyümölcsméretű fajtákat létrehozni...

Szilva bemutatása

Szilva bemutatása

A szilva vagy szilvafa (Prunus subgenus Prunus) a rózsafélék (Rosaceae) családjába, a vitatott rendszertani besorolású, főleg fákat és cserjéket magába foglaló Prunus nemzetségbe, annak Prunus alnemzetségébe tartozó fajok összefoglaló neve. Ide tartoznak még a kajszik is. Főleg az északi féltekén elterjedtek. A Prunus nemzetség többi alnemzetségétől (őszibaracktól, cseresznyétől, zelnicemeggytől) megkülönböztető tulajdonságai: a hajtások végén csúcsrügy található, az oldalrügyek magánosan állnak, a virágok 1-5-ösével csoportban állnak rövid kocsányon, a termés csonthéja érdes, egyik oldalán barázda fut le. Virágaik színe általában a fehértől a rózsaszínig váltakozhat, 5 szirom- és 5 csészelevelük van. Egyszerű vagy ernyős virágzatúak, 2-6 vagy több fürttel. Magvaikat vastag, csontkemény burok veszi körül. Leveleik egyszerűek vagy lándzsásak, gyakran fogazott szélűek. A kereskedelemben közönségesen szilva néven kapható gyümölcs a Prunus domestica, a leggyakrabban ezt értjük a szilva szón...

Gyümölcs magazin hírek
Megfejtették a durián gyümölcs szúrós szagának titkát
Megfejtették a durián gyümölcs... Megfejtették a durián gyümölcs szúrós szagának titkát szingapúri tudósok – számolt be róla a BBC hírportálja. Három évnyi munka után az öt rákkutatóból álló csoport a világon elsőként készítette el a labdaméretű, tüskés dél-ázsiai gyümölcs genetikai térképét, eredményeik a Nature Genetics című szaklap aktuális számában jelentek meg....
Szardínián termesztettek először sárgadinnyét Európában
Szardínián termesztettek először... Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti: A Földközi-tengeri medence...
Szuperbanán javíthat milliók egészségén Afrikában
Szuperbanán javíthat milliók... Szuperbanán, azaz genetikailag módosított, alfa- és béta karotinnal gazdagított...
Szilva fajták

Szilva fajták

A szilva a legigénytelenebb gyümölcsfajtánink egyike. Sem talajban, sem fekvésben nem válogat, de legjobban az enyhén nedvesebb, kötöttebb talajokon terem. A szilva a hosszú szüreti időszaknak és a kedvező gyümölcs tulajdonságoknak köszönhetően jelentős szerepet képvisel a frissen fogyasztható gyümölcsök között. A magas rost, pektin és borkősav tartalom kedvező étrendi hatást eredményez. A szilva 5000 éves kultúrnövényünk. A magról és sarjról történő szaporítás a XX. századig jelentős volt. A régi szilvafajtákból több évezredes vagy évszázados termesztésük közben fajtakörök (pl. Besztercei szilva) keletkeztek. A legelterjedtebb friss fogyasztási céllal termesztett európai szilvafajták a Stanley, Bluefree, President, Olasz kék és néhány ringló Zöld ringló, Althan ringló. Zöld ringló: Többszáz éves farancia eredetű fajta. Augusztus közepén érik. Friss fogyasztásra és befőtt készítésére is alkalmas. Héja zöldessárga-sárga, a napos oldalon kissé pirosan pontozott. Húsa zöldessárga, lédús, éretten magvaváló, íze nagyon édes, de kellemes. Legjobb porzófája a 'Stanley' , 'Althan ringló' , 'Debreceni muskotály' Besztercei szilva: Gyümölcse szeptember elejétől szeptember végéig szüretelhető. Kiváló íze és magas beltartalmi értéke miatt minden célra megfelel. Jellegzetes apró, megnyúlt gyümölcsöket nevel. Tömege 18-22 gr., átmérője 28-30 mm közötti...

Szilvafajták

Szilvafajták

Ageni (Azseni) szilva: Augusztus második felétől szeptember közepéig érik. A Besztercei szilva nagyságához és alakjához hasonló, de valamivel karcsúbb gyümölcse kiválóan elsőrendű csemege, piaci és gazdasági minőségű. Igen magas cukortartalma miatt aszalásra és lekvárfőzésre a legkiválóbban használható. Héja vékony, könnyen hámló, vernyeges violaszínben játszó. Erős hamva szürkésibolyás színű. Húsa sárga, a zöldnek némi árnyalatával, igen édes (a legédesebb szilva), olvadó kellemes, gyengén illatos, zamatos, kevés vagy semmi savanyúsággal. Magva aránylag kicsiny. Fája egészséges, edzett, teleinket jól bírja, erőteljes növekedésű, gúla alakú koronát nevelő. Kedveli a meszes, kissé nyirkos talajt. Megkívánja a száraz éghajlatot, mert párateltebb, nyirkosabb éghajlat alatt, árnyékos fekvésben vékony héjú gyümölcsei még érésük előtt a fán rothadnak. Kifejezetten száraz éghajlatú helyre való, ahol a Besztercei szilvát minden tekintetben és előnyösen pótolja. A legjobb, legédesebb lekvár főzhető belőle, bár sokak szerint hibája, hogy piros-eres húsa miatt a belőle készült lekvárnak állítólag nincs olyan szép színe, mint a Besztercei szilvából készült lekváré. Franciaországban igen nagy mennyiségben termesztik, s ott a legjobb hámozott aszalványokat is ebből készítik...

Hirdetés
Szőlő növényvédelme

Szőlő növényvédelme

A következőkben javasolt permetezési idöpontok csak tájékozodási pontként szolgálnak, hiszen minden év más és más, a régen leírt 14-21 napos permetezési fordulókat csak átlagos vagy inkább száraz években lehet tartani. Sok csapadék és intenzív hajtásnövekedés esetén akár 7-10 napra is rövidíteni kell a permetezések között eltelt időt. 10 C felett napi középhőmérséklet és csapadék vagy erős harmatok esetén a Thiovitot kombinálni kell Dithane, Vondozeb vagy más peronoszpóra elleni kontakt hatásmódú szerrel. A lisztharmat elleni a védekezéseket korábban kell kezdeni mint peronoszpóra ellen, mert a kórokozó a rügyekben telel micéliummal így már fakadásnál jelen van. A kleisztothéciumok, áttelelőképletek, ha áttelelnek a spórás fertőzés korábban bekövetkezhet mint a peronoszpóra fertőzés..

Szőlő: ezredéves csemege

Szőlő: ezredéves csemege

Aki szőlőt ültet, nagy urat vesz magának - írta Jókai, aki tapasztalatból tudta, hogy mennyi munkával jár a szőlőtermesztés. De amikor ősszel kézbe vehetjük az első friss, hamvas fürtöket, beláthatjuk: megéri! A bogyós gyümölcsűek családjába tartozó szőlő (vitis vinifera) Kis-Ázsiából származik, de a Kárpát-medencében korán meghonosodott, a legrégebben termesztett gyümölcseink közé tartozik. A szőlőtermelés végigkíséri az emberiség történelmét és kultúráját a homéroszi időktől kezdve. Magyarországon már a rómaiak, az avarok is foglalkoztak vele. Számtalan színű és ízű, bogyónagyságú fajtája ismert, az apró szemű, szinte fekete félvad fajtától az ujjbegynyi sárga "kecskecsöcsű" nemesített csemegeszőlőig. Megkülönböztetünk bor és csemegeszőlő fajtákat, de sok fajta ún. kettős hasznosítású (például Oporto, Chasselas, Irsai Oliver).

Táplálék-kiegészítők kontra gyümölcsök

Táplálék-kiegészítők kontra gyümölcsök

A táplálkozás-tudományi kutatások mai állása szerint hiába próbálunk egészségesen táplálkozni, például sok zöldséget és gyümölcsöt enni, táplálék-kiegészítők nélkül nem tudjuk biztosítani a szervezetünk számára szükséges tápanyagokat és vitaminokat. Az okokat és a tüneteket kerestük meg. Magyarországon a férfiak átlagéletkora tíz, a nőké hét-nyolc évvel alacsonyabb, mint tőlünk pár száz kilométerrel nyugatabbra. Az egészségre káros hatások megközelítően 43 százaléka az életmódból ered. A többi kár genetikai eredetű (27 százalék), továbbá környezeti ártalmakra (19 százalék) és az egészségügyi ellátás hiányosságaira vezethető vissza (11 százalék). Napjainkban már senki sem kérdőjelezi meg azt, hogy szoros összefüggés van a táplálkozásunk és az egészségi állapotunk között...

Téli alma

Téli alma

Mostanában divatosak a tesztvizsgálatok. Csináljanak Önök is ilyet! Kérjenek meg egy iskolás gyermeket, hogy nevezzen meg egy gyümölcsöt. Mostanában divatosak a tesztvizsgálatok. Csináljanak Önök is ilyet! Kérjenek meg egy iskolás gyermeket, hogy nevezzen meg egy gyümölcsöt. Biztosan azt válaszolja, hogy: alma. Ha azt kérdjük, hogy milyen színű az általa elképzelt alma, akkor a válasz: piros. Sőt az esetek nagy részében egy név: Jonathan, ami majdnem olyan fogalommá teljesedett, mint az órák közt a Doxa, a fényképezőgépek közt a Kodak. Az almát a nyár derekától a következő év tavaszáig fogyasztjuk, így nem csodálható, hogy nálunk valamennyi gyümölcs között az egy fő által elfogyasztott mennyiség almából a legnagyobb (fejenkénti és évenkénti gyümölcsfogyasztás 73,8 kg, amiből 22,7 kg az alma). Késő ősztől tavaszig a gyümölcsfogyasztás jószerivel az almára korlátozódik - ha nincs déligyümölcs a piacon. Az alma végigkíséri az emberiség történetét, és számtalan helyen kerül "az események középpontjába". Ezzel kapcsolatban a sok közül csak hármat említek: a Paradicsomban a tudás fája közismerten almát termett, és Éva ebből szakított - a kígyó biztatására - hogy Ádámot a bűn útjára csábítsa. A másik történet a görög mitológiából származik: Parisz trójai királyi a három szépség közül Helénának nyújtotta át a győztest megillető aranyalmát...

Hirdetés
Téli körte a gyümölcsök királynője

Téli körte a gyümölcsök királynője

Az ember szereti a körülötte levő tárgyakat és élőlényeket valamiféle értékrendbe sorolni, kiemelt rangot adni nekik vagy esendőségüket hangsúlyozni vele. Azt mondják például, hogy az oroszlán az állatok királya, a sas levegő királya, a tokaji a borok királya stb. Ha a körtének keresünk ilyen módon helyet a gyümölcsök között, akkor őt föltétlenül a gyümölcsök királynőjének nevezném ki. Elavult ez a rang, tudom, mégis jelzi, hogy egy kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkező dologról van szó. Jelen esetben a körtéről, amely fája sudár arányosságával, virágdíszes pompájával, fényeszöld lombozatával, gyümölcse izével, illatával, zamatával, környezete iránti igényességével és érzékenységével emelkedik ki a társai közül. Mégis, mintha nálunk nem kapna illő megbecsülést ez gyümölcs. Valahogy mindig háttérbe szorul a nagy tömegben termelt alma és a sokfajtájú őszibarack mögött. Igaz akadnak ebben az (álnok) értékrendben hátrébb kullogó társaik is, mint pl. a hányatott sorsú kajszibarack és lenézett szilva. A körtéből fejenként ás évenként - a statisztika szerint - csupán 6kg-ot fogyasztunk el, jóllehet a legkorábbi körtefajták már júniusban érnek, és a téli fajták akár a következő év húsvétjáig eltarthatók, vagyis a körte fogyasztási idénye nem rövidebb, mint az almáé, amiből viszont a fejadag 25 kg-ot is meghaladja...

Terebess gyümölcskalauz

Terebess gyümölcskalauz

Néhány gyümölcs azokból, melyet az oldal ismertet: Áfonyafélék - Vacciniaceae Akebi, ötlevelű akébia - Akebia quinata Akiszilva - Blighia sapida Ananász Annona-félék - Annonacea Cserimoja - Annona cherimola Cukoralma - Annona squamosa Szourszop - Annona muricata Ökörszív - Annona reticulata Ilama - Annona diversifolia Hegyi annóna - Annona montana Vörös annóna - Annona purpurea Aranykanálfa Araukária - Araucaria araucana Arazá - Eugenia stipitata Árvamimóza - Leucaena leucocephala Aszalt gyümölcsök Avokádó Banán Barbadoszcseresznye, acerola - Malpighia glabra

Trópusi gyümölcsök 1

Trópusi gyümölcsök 1

Régen csak álmodoztunk a különleges trópusi gyümölcsökről és csak könyvekből ismerhettük őket. Ma már azonban egyre gyakrabban találkozhatunk velük főleg a nagyáruházak zöldségrészlegeiben, de kertészetekben is megvásárolhatjuk ezeket a növényeket. Cikksorozatunkban leírjuk mit érdemes tudnunk az egyes trópusi gyümölcsökről, mikor érdemes őket megvásárolnunk, mire használjuk és meddig tarthatjuk el őket. Ebben a cikkben a gránátalma, ananász, mangó és karambola kerül bemutatásra.

Trópusi gyümölcsök 2

Trópusi gyümölcsök 2

Manapság már egyre elérhetőbb áron találunk egzotikus trópusi gyümölcsöket, főleg a nagyáruházak zöldségrészlegeiben . Cikksorozatunkban leírjuk mit érdemes tudnunk ezekről a gyümölcsökről, mikor érdemes őket megvásárolnunk, mire használhatjuk és meddig tarthatjuk el őket. Ebben a cikkben a banán és zöldségbanán, a papaya, az avokádó és a passiógyümölcs vagy marakuja kerül bemutatásra.

Vilmos körte

Vilmos körte

Gyümölcse középnagy, vagy nagy, átlagosan 100mm hosszú és 65-70 mm átmérőjű, körte alakú. Héja viaszos, színe élénk szalmasárga, napos oldalán narancssárga, apró, sűrű, barna paraszemölcsökkel. Húsa fehér, kellemes zamatú, jellegzetes illatú. Jól szállítható. Augusztus második felétől szedhető. Friss fogyasztás mellett, konzervipari felhasználása is jelentős.

Zöld alma - nálunk kipirul?

Zöld alma - nálunk kipirul?

Lédús és ropogós, sütve és frissen is kiváló: a boltokban kapható zöld almák nagy része mégis külföldről érkezik, ugyanis az itthoni ültetvényekben bepirul a gyümölcs. Magyar embernek az igazi alma piros, sőt az asszociációs játékokban az alma szóról egyből a piros szín jut eszünkbe, a piros színhez pedig ösztönösen az almát "képzettársítjuk". Egyszer szerettünk volna magyar kartondobozos almalevet Írországnak eladni, de a rábeszélendő ír felvásárló többször visszakérdezett, hogy paradicsomlé van-e az akkor még magyar feliratos, szép képekkel díszített dobozban. Végül kibökte, hogy Írországban az alma zöld, és ha a dobozon piros gömb van, akkor azt nem fogják érteni a vevők. Emlékezetes marketing tapasztalat. Milyen lehet kínaiakkal kereskedni? A zöld alma szülőnagyija: A magyar televíziókban éveken át sulykolt blend-a-med alma - a fogorvosok kedvence - tényleg zöld, a fajta neve Granny Smith , magyarul Kovács nagyi. Az 1799-es születésű névadó nagymama lánykori (esélyegyenlőségi újmagyarul: születési) neve Maria Ann Sherwood Anglia déli részén élt. 19 évesen összeházasodott Thomas Smith-szel, majd mindketten a mezőgazdaságban dolgoztak, nyolc gyerekük született, nagyon szegények voltak. A kormány akkoriban farmgazdálkodáshoz értő családokat toboroz Ausztrália benépesítésére. A család öt élő gyermekével útra kelt, s Ausztráliában sikeres gyümölcstermesztőkké váltak...

Zöldség - gyümölcs

Zöldség - gyümölcs

Az egészséges táplálkozás egyik gyakran hangoztatott szabálya: fogyasszunk mértékkel. Jó hír az, hogy ez a szabály zöldségekre nem vonatkozik. Ezek tele vannak vitaminokkal, ásványi anyagokkal, káros hatásuk szinte nem létezik. A gyümölcsökkel azonban egy kicsit vigyázni kell, hiszen némelyiknek magas a cukortartalma, amely bár fruktóz, a vércukor szintet ugyanúgy megemeli - tehát moderáljuk a mennyiségüket!. Ideális az lenne, ha naponta öt adag gyümölcsöt, illetve zöldséget fogyasztanánk. Rendszeres zöldség és gyümölcs fogyasztással csökkenthetjük pl. szív-érrendszeri betegségek, rák kialakulásának kockázatát. Friss zöldség és gyümölcs fogyasztása az optimális, a mélyfagyasztott termékek talán még egészségesebbek, hiszen a szüretelésük után 1-2 órán belül fagyasztják őket. Friss zöldséget és gyümölcsöt vásárolni igazán nem nehéz, szinte minden sarkon van egy zöldséges. A legnagyobb gond az lehet, hogy valóban be tudjuk iktatni napjainkba napi öt adag fogyasztását...

Zöldség-gyümölcs

Zöldség-gyümölcs

Ősidők óta táplálkozásunk szerves részét képezi a zöldségek és gyümölcsök változatos tárháza. Kezdetben az ősember csak néhány fajta maggal és növénnyel volt kénytelen "beérni", de a mai kor emberét már számos zöldség és gyümölcs íze, valamint áldásos hatása kényeztetheti. Az alábbi összeállításunkban a hazánkban leggyakrabban fogyasztott zöldségek és gyümölcsök között tallózhat.

Tuti menü