Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
A banán (Musa paradisiaca) a trópusokon elterjedt és termesztett egyszikű, lágy szárú, bár gyakran fatermetű növény. Levelei egymásra borulva 3–5 méter magas áltörzset alakítanak ki. Lecsüngő, - Gyümölcs magazin
részletek »

Banán (Musa paradisiaca)

A köznyelvben gyümölcsnek nevezzük a növények édes és húsos termését. Két fő csoportja van, a mérsékelt égövi és a déli gyümölcsök. A magazin az ismertebb gyümölcsöket mutatja be.
Gyümölcs magazin
Itt vagy: Gyümölcs magazin » Hír olvasása
Oszd meg másokkal
Banán (Musa paradisiaca)
Banán (Musa paradisiaca)
A banán (Musa paradisiaca) a trópusokon elterjedt és termesztett egyszikű, lágy szárú, bár gyakran fatermetű növény. Levelei egymásra borulva 3–5 méter magas áltörzset alakítanak ki. Lecsüngő, összetett fürtvirágzata van. Évente 50–70 kg keményítőben gazdag, utóérő gyümölcsöt hoz (tulajdonképpen áltermés). Termése bogyótermés. Az átlagosan 10–15 cm hosszú, hajlott, sokszögletes, lekerekített, zöldessárga gyümölcsök közös száron helyezkednek el. A világ legnagyobb banánexportőre ma Ecuador.
Bár vadon termő változatának gyümölcsében nagy, kemény magok találhatók, a termesztett triploid változat magtalan. Magok hiányában sarjaztatással, vegetatív módon szaporítják, ezért a termesztett banánok egy-egy közös ős klónjai, az így kialakuló monokultúrák betegségekkel szembeni ellenálló képessége elmarad a vad ősökétől.

Története
A vad banán a mai termesztett banánfajok őse, őshazája Délkelet-Ázsia, de a görögök i. e. 333-ban már ismerték. Plinius elbeszélése szerint Nagy Sándor katonái is megkóstolták indiai hadjáratukon. Észak-Egyiptomba és a Közel-Keletre először arab kereskedők vitték a 7. században.
Hirdetés

A portugálok a 15. század elején banánsarjakat telepítettek Nyugat-Afrikából a Kanári-szigetekre. Egy spanyol dominikánus szerzetes, Thomas de Berlengas, Panama későbbi püspöke vitte magával a banánt 1516-ban Santo Domingóba; innen terjedt el az amerikai kontinensen, mint az Amerikába hurcolt rabszolgák egyik fő tápláléka.

Felhasználása
  • Jellegzetes zamatú húsát vagy frissen fogyasztják, vagy szárítva (liszt, pehely) kerül forgalomba.
  • Az éretlen, zölden szedett gyümölcsöt az értékesítés helyén utóérlelik.
  • A zöld banán hűtőtárolása 90-95% relatív páratartalmú térben 14-15 °C hőmérsékleten 10-20 napig lehetséges. Érett állapotban 13-16 °C-on tanácsos tartani, 13 °C alatt szürkül. 5-10 napig tartható el.


Táplálkozási jellemzői
Mivel a gyümölcs (valójában lágy szárú növény) könnyen emészthető, ezért kisbabáknak is adható, a gyomorból 110 perc alatt kiürül. Ajánlható gyomorfekélyben szenvedőknek, ugyanis az orvostudomány gyógyhatásúnak tartja. A-, U-, E-vitamint, vasat, rezet, jódot, mangánt és foszfort tartalmaz. Jelentős szénhidrát tartalma miatt fogyókúrázóknak nem ajánlott.

A magyar weboldalakon és táplálkozási tanácsadókban kalcium tartalmáról gyakran 110 mg / 100 g adat szerepel, ami sokkal nagyobb, mint amit a külföldi adatbázisokban olvashatunk. Dr. Bíró György úr megerősítette, hogy az adat tévesen szerepelt a Bíró-Lindner Tápanyagtáblázat című könyvben. Ennek megfelelően, a tej kalciumtartalmának pótlására, vagy a csontritkulás kezelésére a banán nem ajánlható, az ilyen jellegű közlések tévesek lehetnek.

A banán mint energiaforrás
A banántermelő országokban rendkívül sok gondot okoz a banánhéj hasznosítása. Ruandában például két millió tonna gyümölcs terem évente és ennek csak kis része hasznosítható ehető gyümölcs formájában. A többi, levél, szár, héj, mind hulladék és megsemmisítése óriási probléma. A nottinghami kutatók megtalálták a banánhéj hasznosításának egyik legegyszerűbb módját. Mike Clifford az egyetem műszaki karának professzora szerint a banánbrikett lehet a jövő energiaforrása a fában szegény országok számára. A növényi hulladék fűtőanyaggá történő alakítása a fenntartható fejlődés egyik alappillére.

Fűtőanyaggá alakítás folyamata
A rothadt gyümölcsöket és a banánhéjat pasztává keverik. Ehhez a keverékhez Angliában fűrészport, míg Afrikában szárított banántörzsmorzsalékot kevernek. Az anyagot brikettformába préselik és negyvenfokos kemencékben szárítják. Ruandában az energiakímélés miatt a nap szárító hatását igyekeznek kihasználni.
Szólj hozzá a cikkhez
Címkék - banán, története, jellemzői, felhasználása
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza a hírekhez
Szólj hozzá
- 2013-11-28 13:14:30
Szólj hozzá a cikkhez

Új hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned oldalunkra.

Bejelentkezés
Regisztráció
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Tuti menü