Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
A szőlő (Vitis) a szőlőfélék (Vitaceae) családjának egyik sok fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége. Minden ide tartozó növény közös jellemzője, hogy fás szárúak, terméseik - Gyümölcs magazin
részletek »

Szőlő (Vitis)

A köznyelvben gyümölcsnek nevezzük a növények édes és húsos termését. Két fő csoportja van, a mérsékelt égövi és a déli gyümölcsök. A magazin az ismertebb gyümölcsöket mutatja be.
Gyümölcs magazin
Itt vagy: Gyümölcs magazin » Hír olvasása
Oszd meg másokkal
Szőlő (Vitis)
Szőlő (Vitis)
A szőlő (Vitis) a szőlőfélék (Vitaceae) családjának egyik sok fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége. Minden ide tartozó növény közös jellemzője, hogy fás szárúak, terméseik fürtökben helyezkednek el, és levelük általában tenyeresen összetett. Hazánk területén több, mint ezer éve termesztenek szőlőt. Honfoglaló őseink az akkori Dunántúlon már virágzó szőlőművelést találtak.
A szőlő hazánkban jóformán mindenütt megterem. Telepíteni elsősorban ott érdemes, ahol sok a napfény, a meleg, és tápanyagban gazdag a talaj.

A szőlőnövény részei gyökérzet, tőke, vessző
A szőlő gyökérzete mélyen hatol a talajba, ezért a tartós szárazságot is jól tűri. A gyökérzet nagy része általában a forgatás mélységében helyezkedik el, de egyes gyökérrészek sokkal mélyebbre jutnak a talajszerkezet függvényében. Magas talajvízszintű (alföldi) szőlőkben, gyakran csak 1-2 méterre lévő talajvízszintig, kötött talajon, vagy mélyrétegű homoktalajon - ha kőpad nem akadályozza - 12-13 méterig is lehatol. Oldalirányú gyökerek 6-8 méter távolságig is terjedhet.
Hirdetés

A talajból kiemelkedő vaskos, fás szárrész a szőlőtőke. A tőkéből hajtanak ki a vesszők, melyeken levél, kacs, virágzat, majd termés fejlődik.

Minden szőlőfürtön több szőlőszem található. Mindegyik szem egy-egy apró, zöld színű, illatos virág termőjéből fejlődik ki. A szőlőszem vékony, bőrszerű héján belül lédús gyümölcshús van. Ebben ülnek a magvak. Az ilyen termés a bogyótermés.

A friss szőlőt gyümölcsként fogyasztjuk. Erre a legalkalmasabbak a szép, nagy szemű, ropogós húsú csemegeszőlők. Fürtjei jól bírják a szállítást és a tárolást. Ezzel szemben a borszőlők vékony héjúak, lédúsak és sok cukrot tartalmaznak.

Hazai bor- és csemegeszőlő fajtáinknak egyik őse a ligeti szőlő, mely főként Délkelet-Európából származik.

Származása, elterjedése

Megkövesült magok tanúságai szerint a nemzetség ősi fajai a pliocén időszakban legalábbis az északi flórabirodalom a (meleg) mérsékelt égövben mindenfelé nőttek. Termőterületük a jégkorszakban drasztikusan összezsugorodott, a Mediterráneumban és attól északra csak elszigetelt menedékekben élhettek túl. A holocén időszakban a refúgiumokban egymástól genetikailag eltávolodott szőlőfajok ismét terjeszkedni kezdtek. A nemzetség eközben holarktikus maradt: a mintegy hatvan faj többsége Kelet-Ázsiában, illetve Észak-Amerikában él.

A legnagyobb karriert az apró szemű, savanyú bogyójú ligeti szőlő (Vitis silvertis) futotta be. Ezt időszámításunk előtt 4000-5000 évvel vonták termelésbe a Kaukázuson túl, a mai Irán, Örményország, Azerbajdzsán vidékén. Ebből fejlődött ki a kerti szőlő (Vitis sativa), majd 2-3000 év termesztés eredményeként a bortermő szőlő (Vitis vinifera).

A holocén időszak elején a Kárpát-medencében is megtelepedett több szőlőfaj, egyebek között a ligeti szőlő is; ezt mára az Észak-Amerikából behozott, majd kivadult parti szőlő sokhelyütt kiszorította.

A nemzetség fajainak további besorolása

Muscadiana alnemzetség
Az alnemzetség három faja az USA déli tájain él. Termesztési jelentősége csak a V. rotundifoliának van, termését frissen fogyasztják és bort is készítenek belőle. Az alnemzetség tagjai nem olthatók az Euvitisekkel, és keresztezésük is csak bizonyos feltételek között sikeres.
  • Vitis munsoniana - musztángszőlő (p.p.)
  • Vitis popenoii
  • Vitis rotundifolia - kereklevelű szőlő


Euvitis alnemzetség
Észak-Amerikai fajok
A fajcsoport tagjai gyengébb minőségű termést adnak mint európai fajtársaik, azonban ellenállnak az amerikai eredetű szőlőbetegségeknek, a filoxérának, a peronoszpórának és a lisztharmatnak. A filoxéra jellemző kártétele miatt a szőlőtermesztésben elsősorban alanyfajtaként használatosak. Az ún. direkt termő szőlőfajták valamely szülője az észak-amerikai fajtacsoport tagja, boruk azonban magas metil-alkohol tartalma miatt nem egészséges.

Mérsékelt égöv alatti fajok
keleti csoport
  • Vitis aestivalis - nyári szőlő
  • Vitis bicolor
  • Vitis labrusca - rókaszőlő
  • Vitis lincecumii


középső csoport
  • Vitis berlandieri - téli szőlő
  • Vitis candicans (syn.: Vitis mustangensis) - musztángszőlő (p.p.)
  • Vitis cinerea - szürke szőlő
  • Vitis cordifolia
  • Vitis monticola - hegyi szőlő
  • Vitis riparia (syn.: Vitis vulpina) - parti szőlő (illatos szőlő, ripária)
  • Vitis rubra
  • Vitis rupestris - sziklai szőlő (bokros szőlő, homoki szőlő)


nyugati csoport
  • Vitis arizonica
  • Vitis californica - kaliforniai szőlő


Trópusokon élő fajok
  • Vitis bourgeana
  • Vitis caribaea
  • Vitis coriaceae


Kelet-Ázsiai fajok
Érzékenyek az amerikai szőlőbetegségekre.

hidegtűrő fajok
  • Vitis amurensis - amuri szőlő
  • Vitis coignetiae - rozsdásszőrű szőlő (díszszőlő)
  • Vitis thunbergii


egyéb fajok
  • Vitis davidii (syn.: Vitis armata) - tüskés szőlő
  • Vitis flexuosa - bozontos szőlő
  • Vitis hexamera
  • Vitis piasezkii
  • Vitis retordii
  • Vitis romanetii


trópusokon is élő fajok
  • Vitis blancoii
  • Vitis lanata


Földközi-tenger melléki (európai) fajok
A szőlőtermesztés és bortermelés számára legfontosabb fajok, alfajok és változatok tartoznak ide.

Vitis vinifera (syn.: Vitis vinifera subsp. sativa) - bortermő szőlő (szőlő, kerti szőlő, európai szőlő)
  • Vitis vinifera var. antiquorum (syn.: Vitis antiquorum) - makkszőlő
  • Vitis vinifera cv. Apiifolia (syn.: Vitis laciniosa) - díszeslevelű szőlő
  • Vitis vinifera var. pontica (syn.: Vitis mediterranea, Vitis pontica) - csókaszőlő (cigányszőlő)
  • Vitis vinifera subsp. sylvestris (syn.: Vitis silvestris, Vitis sylvestris) - ligeti szőlő (erdei szőlő)


Termésük
Minden szőlő gyümölcsei 6-300 szemből álló fürtökben rendeződnek el. A szemek színe igen változatos, egy faj alfajainál akár eltérő is lehet. Jellemző szín a fekete, a kék, az arany, a zöld, a lila, a piros, a rózsaszín, a barna, a barackszín és a fehér.
Felhasználásuk sokrétű: készülhet belőlük lekvár, gyümölcslé, bor vagy szőlőmagolaj.
Terméstípusa: bogyótermés.
Szólj hozzá a cikkhez
Címkék - szőlő, származás, elterjedés, fajok, termés
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza a hírekhez
Szólj hozzá
- 2013-11-28 13:15:21
Szólj hozzá a cikkhez

Új hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned oldalunkra.

Bejelentkezés
Regisztráció
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Tuti menü